A tudatlan, tanulatlan emberekre használták ezt a kifejezést I. században. A földművelőket, vidékieket, és az együgyű, faragatlan embereket nevezték így. Ezek az emberek nem tanulták szisztematikusan a Bibliát, nem jártak jesivába, és nem ismerték a farizeusok, és szadduceusok hagyományait, nem mélyültek el a Tóra szóbeli értelmezésében. Társadalmilag rendszerint alacsonyabb státuszt töltöttek be, és általában lenézték őket. Az evangéliumokban többször összeütközésbe kerültek a nép tanult vezető rétegei…
Salom (béke, békesség). A szó békesség jelentése átfogóan értendő. A salom jelent nyugalmat, biztonságot, jólétet, egészséget, elégedettséget, teljes harmóniát, sikert, de vigasztalást is. A salom tehát kiterjed az élet minden területére, és alapvető jelentésében is hordoz egy olyan értelemet, amit a Filippiekhez írt levél említ: Isten békesége, ami minden értelmet felülmúl (Fil 4,7)
Evangélium (örömhír, jó hír, örömüzenet)
Sokan hiszik, hogy bizonyos kifejezések csak az Újszövetségben jelennek meg, és nincs közük a Tanachhoz (Ószövetséghez). Ilyen a görög evangélium szó is, amit kizárólag az Újszövetségben szoktunk olvasni, és ebből arra gondolhatunk, hogy csak ott fordul elő.
Cicit – jelentése: imarojt, szemlélőrojt. Az Újszövetség magyar fordításai többnyire „köpeny szegélye”, „ruha pereme”, „bojtja” kifejezésekkel adják vissza. A viselésére a Tóra ad utasítást: „Szólj Izráel fiaihoz és mondd nekik, hogy készítsenek maguknak rojtot ruháik szögleteire nemzedékeiken át és tegyenek mindegyik szöglet rojtjára kék-bíbor zsinórt. És legyen számotokra néző rojt, hogy megnézzétek és emlékezzetek az Örökkévalónak minden parancsolatára és tegyétek meg azokat, hogy ne keressetek…
Héberül (a modern héber nyelvben is) a ’Jesua’ szó üdvösséget, segítséget, szabadulást jelent. A óhéberben a név jelentéséről a Máté evangéliuma is tanúskodik: „…nevezd annak nevét Jesuának, mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből.” (Mt. 1, 21).
A Miatyánk szövegének egyes elemei megtalálhatók a zsidó hagyományban is. Nem szó szerint, hanem tartalmilag fedezhetők fel az egyes kérések és hálaadások a zsidó tradícióban. Természetesen abban a formában, ahogy Jézus összeszerkesztette ezt az imádságot, nem létezik zsidó imaként.
Tálit – öltözék, melyre a cicitet (szemlélőrojtot) helyezték; imaköpeny, imakendő, imasál. A tálit azért vált fontossá a zsidó életben, mert a rajta lévő cicit hordása lényeges parancsa volt az Örökkévalónak. Jesua betöltötte a Tórát, ennek megfelelően viselte a köpenyt, amelyen a cicit (szemlélőrojtok) helyezkedtek el (Mt. 9,20). A Messiás az öltözködését tekintve teljesen megfelelt a korabeli zsidók öltözködésének, erről az evangéliumok tanúskodnak (lásd még cicit). Az ókorban a tálit általánosan viselt ruha volt a zsidók között….
Tefillin (t’fillin, tfilin) – jelentése: imaszíj(ak).Két bőrdoboz, bőrtok, amelyek szíjakra van erősítve. A bőrtokban szentírási részek vannak, legtöbbször a II. Móz. 13, 1-16; V. Móz. 6, 4-9; 11, 13-20. Ezekben a versekben rendeli el az Örökkévaló a tefillin használatát. A Mindenható a tefillinnel és más „emlékeztetőkkel” (cicit, mezúza) azt akarta elérni, hogy Izrael fiai állandóan Rá emlékezzenek. Olyan „tárgyakkal” vette őket körül, amelyek a szövetség jelei voltak, és amelyek átszőtték a zsidók mindennapjait.
