Teológia
A Judaiosz szó jelentései a Szentírásban – vegyük ki a zsidó szót a Bibliából
A TANULMÁNY MÓDSZERE Módszerünket az a kérdés határozza meg, hogy a bibliai időkben mit értett Izráel népe és az őt körülvevő pogányság a Judaiosz alatt, vagyis hogyan használták ezt a kifejezést az Ótestamentumban, az Intertestamentális (röviden IT) korban és később az Újtestamentumban. Minden zsidózó verset megvizsgálni... Tovább >>
Johannes Gerloff – Átok alatt és Krisztustól elszakítva
Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem elkövetkezők, sem hatalmak, sem magasságban, sem mélységben lakók, sem semmi más teremtés sem képes elszakítani minket Isten szeretetétől, melyhez Urunkban, a Messiás Jézusban jutottunk. Róm 8,38-39 Tovább >>
Jurek Schulz: Isten szövetségkötései Izraellel és a Gyülekezettel
Jurek Schulz teológiai írása Pdf fájlban olvasható.
Jákob és Mózes (részlet Éliás József írásából)
Jákób szüleiről már többet tudunk, mint Ábraháméról: nem ők választották egymást, de nagyon boldog volt Izsák, hogy Rebekát választották neki és Rebeka, hogy Izsák lett a férje. Hogy Izsákkal a Teremtő folytatta azt a kegyelmi kapcsolatot, amit Ábrahámmal kezdett el SZÓZATOK által (successio gratiae et verbi Dei), meg van írva, s hogy Rebeka ebben is empatikusan volt férje partnere, igen fontos egy-egy családi légkör minősítésénél.
A peszáh (húsvét) időpontjának megváltoztatásáról
A zsidóságban a Messiás eljöveteléig, kb. 1500 évig sohasem volt kérdés, hogy mikor tartsák meg az ünnepet (IV. Móz. 9, 1-5; Józs. 5, 10-12; Ezsdr. 6, 19; II. Krón. 35, 1). Volt időszak, amikor egyáltalán nem tartották meg a parancsolatok szerint (pl. babiloni fogság alatt). De ha megtartották, akkor Isten rendelései szerint tették. Ha nem is tartották meg a rendelt időben (niszán 14-én), akkor pontosan egy hónap múlva tették meg, amire a Tóra lehetőséget ad (IV. Móz. 9, 10-11). Így történt Ezékiás király idejében (II. Krón. 30, 1-3). tovább >>
