Jom kippur – az engesztelés napja

A kürtzengés ünnepe után tíz nappal, tisri hónap tizedikén beköszönt a következő nagy ünnep: a Jom kippur. Ez rendkívül fontos nap volt a zsidó nép számára az évben, mert ezen a napon szerzett engesztelést a főpap Izrael egész népe, papsága és önmaga számára. „…a hetedik hónapnak tizedikén az engesztelés napja van…“ (III. Móz. 23, 27). A történelmi Izraelben, amikor még állt a Templom, hatalmas bűnvallás történt ezen az ünnepen. Izrael egész népe könyörgött Istenhez, hogy a bűnbánati napon fogadja el a bemutatott áldozatokat. Tovább >>

Jom kippur (igehirdetés)

Jom kippur azt jelenti: engesztelés napja. A zsidók Jómának is hívják, ami annyit jelent: a nap. Ez az ünnep teljesen kikerült a keresztények látóteréből, tanításaiból, annak ellenére, hogy ebben is gyökerezik a megváltás.

Jom kippur / Az engesztelés napja (Benjamin Berger)

Mi történt az engesztelés napján?

Először Áronnak, a főpapnak magáért és a családjáért kellett áldozatot bemutatnia és a Szentek Szentjébe lépnie. Ez volt az egyetlen nap, amikor ez megengedett volt neki és egyúttal kötelezett is volt arra, hogy a Szentek Szentjébe menjen, ahol a szövetség ládája állt. Ott meghintette a szövetség ládájának fedelét annak a bikának vérével, amelyet magáért és a családjáért áldozott fel. Ezután kellett vennie két kecskebakot, az egyiket levágta és újra bement a Szentek Szentjébe, hogy vérével meghintse a fedelet vérrel. Ez volt a nép bűneiért való áldozat. Aztán rátette a kezeit a másik kecskebakra, amelyet a pusztába küldtek, ahol valahogy elpusztult.