Történelem
A zsidókeresztyénség rövid története
A Messiási Júdaizmus. A messiási-zsidó mozgalom a mai zsidóság egyik szerteágazó és világméretű mozgalma,amely a názáreti Jézust Izrael Messiásának, Isten Fiának és a világ Megváltójának ismeri el. Ennek ellenére mint Jézus-hívők mégsem kívánnak egyetlen keresztyén felekezettel sem tagsági viszonyt létesíteni, nehogy zsidó identitásuk feladására kényszerüljenek. Ennek alapján a messiási közösségeket felekezettanilag szabadkeresztyén-pünkösdi jellegű közösségeknek tekinthetjük.. tovább >>
Jamie Cowen: A zsidó nép történelme
Egy könyv, amely a zsidóság egész történelmén végigvezet biblikus nézőpontból. Szerzője egy messiási zsidó vezető, aki egy tanítássorozatban mondta el a könyv tartalmát Magyarországon.
A zsidókeresztény ébredés (első századok)
Közvetlenül a Jesua (Jézus) feltámadása utáni időkben egy bámulatosan növekedő zsidó gyülekezet történetét írja le a Cselekedetek könyve. Évek alatt az egész zsidóságot áthatotta a Jesua Messiást elfogadók mozgalma. Jesua mennybemenetele után még százhúsz zsidó testvérről ír a Cselekedetek könyve (Csel. 1,15), akik néhány nap múlva sávoutkor (pünkösdkor) az események középpontjába kerültek. A nagy zarándok ünnepen, sávoutkor aztán a diaszpórából érkező zsidók sokasága közül voltak azok… tovább>>
Jurek Schulz: Pietizmus és zsidó-kereszténység (XVI. századtól)
Mielőtt a pietizmus elkezdett volna tanúságot tenni az evangéliumról a zsidóság felé, nem kisebb személy, mint Luther Márton vetette meg tevékenységével a zsidó misszió alapjait. Annak ellenére is, ahogy a zsidókhoz viszonyult, amely rendkívül ambivalensnek tűnik fel Például volt egy írása 1524-ben Jézus Krisztus, a született zsidó címmel, amelyet egy Bernhard nevű katolikusnak elküldött egy kísérőlevéllel együtt – bátorításul, hogy Jézusra tekintsen. tovább >>
Új zsidókeresztény mozgalom a 19. században
A 19. század közepén a pietizmus hatására olyan társaságokat alapítottak, amelyeknek célja az volt, hogy az evangéliumot elvigyék a zsidókhoz. A korábbi időkhöz képest az volt a különbség, hogy nem akarták népüktől eltávolítani azokat a zsidókat, akik Messiásként elfogadták Jézust, vagy nem akarták identitásukat megváltoztatni. Az örömhír e hirdetőinek világos volt, hogy a Jézusban való hit mindenekelőtt bibliai és a zsidó gyökereken alapul… tovább>>
Rabinovitz József 1837-ben a besszarábiai Resinában született. Kisenevben nyerte neveltetését és kiképeztetését. Itt működött először tanítóként, aztán ügyvédként. Mivel nemcsak derék ügyvéd volt, hanem kegyes zsidó, és népe jótevője is, mert iskolákat és más intézeteket alapított, népének becsülését és bizalmát megnyerte. Az 1882.-i oroszországi zsidóüldözés alatt tekintetét Palesztina felé fordította s azt gondolta, hogy a népnek ismét atyái hazáját kellene fölkeresnie. Hogy az ígéret földjének viszonyaival megismerkedjék, elhatározta, hogy odautazik. tovább >>
A zsidóság tanúságtevői az elmúlt századokban Magyarországon
Mandel Kristóf
… Első művében így mutatkozik be: a magyarnak nevezett, egykor budai Mandel Kristóf. Életéről nagyon keveset tudunk. Csupán művei alapján lehet rekonstruálni későbbi lakhelyeit. A brandenburgi őrgrófság 1539-ben csatlakozott a reformációhoz, Magyarország elhagyása után valószínűleg először ide kötődött Mandel keresztapja, támogatója György brandenburgi őrgróf révén. Első írását az őrgrófnak ajánlotta.
Duitsch Krisztián Salamon rabbi (1734–1797)
Én, Duitsch Krisztián Salamon, keresztény időszámítás szerint 1734-ben születtem a magyarországi Temesváron. Épphogy beléptem ötödik évembe, amikor édesapám meghalt. Halála után zsidó oktatásban részesültem népem szokása szerint mindaddig, amíg 1747-ben fogadalmat nem tettem,[1]) és jogosulttá váltam arra, hogy a rabbik irányítása mellett valljam meg hitemet. Mivel a legeltökéltebb hajlandóság volt meg bennem a tanulásra, jelentkeztem Prágába, Csehország fővárosába, ahol az egyik legnagyobb és leghíresebb zsidó főiskolát (jesivát) alapították. Miután hét évig ott maradtam, befejezve a tanulmányaimat húsz éves koromban visszatértem szülőföldemre.
Saphir Izrael és családja
A Saphirokkal kapcsolatos első adat a 18. század végéről származik. II. József koráig a zsidóknak nem volt európai értelemben vett családnevük, erre csak az uralkodó kötelezte őket. Saphir Izrael nagyapját eredetileg Izrael Izraelnek hívták. Amikor nevet kellett választania, a székesfehérvári szolgabíró tanácsára az ujján levő zafírköves gyűrűről a Saphir nevet vette fel.
Saphir Adolf (1831-1891)
Schönberger Károly András (1841-1924)
Megtérésének története, mely korábban nem jelent meg nyomtatásban, különösen érdekes, mert megmutatja Krisztus szavainak hatását egy fiatal, előítélettől mentes zsidó elmére. Móron, Magyarországon született 1841-ben egy tekintélyes ortodox családban. Gyermekkorát boldog családi körülmények között töltötte kilenc testvérével. Először a helyi iskolában és magántanítóknál tanult. Mint ígéretes ifjút Pest-Budára küldték, hogy ott folytassa tanulmányait. Itt került kapcsolatba az evangéliummal.
Arnold Frank (1859-1965)
Arnold Frank 1859. március 6-án született a magyarországi Suján, ahol édesapja köztiszteletben álló elöljáró volt. Szülei jámbor zsidóként gondoskodtak nyolc fiúk zsidó neveléséről. A fiatal Arnoldban mindig erősen élt a vágy, hogy idegen országokba utazzon. Tizenhét évesen elhagyta szülőföldjét, Hamburgba ment…
Freshman Károly rabbi (1819-1875)
1819-ben születtem Miklóson, egy csodálatos fekvésű, Vág folyó melletti településen a Magyar Királyság területén. Szüleim mindketten Magyarországon születtek és nagyon elkötelezett hívei voltak a zsidó vallás sajátos hitvilágának. Nagyapám apai ágon Miskolcon, Magyarország egyik északi városának zsinagógájában volt rabbi.
Lichtenstein Izsák rabbi (1825-1908)
«Sok keresés és kutatás, valamint az idők jelének szigorú megfigyelése után, támaszkodva az ó és új szövetségi Szentírás ismeretére, mélyen gyökerező eszményemmé, dönthetetlen meggyőződésemmé vált, hogy Krisztus Izraelnek megjövendölt Messiása, a világnak üdvözítője s hogy az ő személyében Izraelnek megbékélése és igaz megdicsőülése beteljesült…» tovább >>
Venetianer Sándor (1853-1902)
A rabbi apa, Albert legidősebb fiát, Sándort a szokásnak megfelelően szintén rabbinak szánta. Kézenfekvő a kérdés, hogy mi történhetett Sándorral, miért hagyta el atyái vallását. A legautentikusabb választ erre a kérdésre Venetianer Sándor rövid, eddig még kiadatlan, latin nyelvű önéletrajza adja meg. Ez a 24 éves korában készült írás a legfontosabb forrás a fiatal Venetianer életéről.
Kohn Lipót rabbi (1862-1937)
1862-ben születtem Bereznán, Kelet-Magyarország egyik kisvárosában, ahol az ortodox judaizmusban nevelkedtem…
Hétéves voltam, amikor ugyanabban az évben meghaltak a szüleim, és otthagytak, hogy segítsek magamon legjobb tudásom szerint. Ezért korán megtanultam Istenben bízni és gyakran imádkoztam, hogy tanítson meg az Ő útjaira. Tizenhárom évesen elhatároztam, tanulok, hogy rabbi vagy a népem egyik vezetője lehessek, mert ez a legtiszteletreméltóbb és legdicséretesebb élethivatás egy zsidó számára.
Ismert magyar zsidókeresztények a 19. században
Lexikonszerű rövid ismertetés.
Hajós Médi: Isten tenyerébe vésetten
Egy, az éjszaka közepén eldördült puskalövés összezúzta azt a törékeny boldogságot, amelyet életem első nyolc éve folyamán ismertem meg. Édesapám, egy nagyra becsült állami szolgálatban álló állatorvos, úgy döntött, hogy atyái Istenében vetett hitét a római katolikus államvallásba történő színlelt áttéréssel nem tagadja meg, hanem inkább maga vet véget életének. Zsidók voltunk.
Móse Ben Smuél: Visszatérés Cionba
Szilvásvárad jellegzetes magyar falu volt. Nevét onnan kapta, hogy hatalmas szilvafák és más gyümölcsfák termettek arrafelé… Összességében boldog gyerekkorom volt Szilvásváradon… Budapesten hat évig jártam iskolába. Ebből öt évig nagybátyámnál laktam, a hatodik évben pedig egy rabbinál, aki a háború után Magyarország főrabbija lett, azoké a zsidóké, akik túlélték az eseményeket. A budapesti ortodox iskolában töltött hat év alatt teljes körű általános iskolai képzést kaptam. Megtanultam az összes zsidó törvényt és hagyományt is.
További epizódok a magyar zsidókereszténység történetéből
„Mert nem akarom, hogy ne tudjátok, testvéreim, ezt a titkot, hogy magatokat el ne higgyétek, hogy a megkeményedés lzráelre nézve csak részben történt, ameddig a pogányok (nemzetek) teljessége bemegy. És így az egész Izráel megtartatik, amint megvan írva: Eljő Sionból a Szabadító, és elfordítja Jákobtól a gonoszságokat: És ez nékik az én szövetségem, midőn eltörlöm az ő bűneiket” (Róma 11,25-27)
.
Teológia
A Judaiosz szó jelentései a Szentírásban – vegyük ki a zsidó szót a Bibliából
A TANULMÁNY MÓDSZERE Módszerünket az a kérdés határozza meg, hogy a bibliai időkben mit értett Izráel népe és az őt körülvevő pogányság a Judaiosz alatt, vagyis hogyan használták ezt a kifejezést az Ótestamentumban, az Intertestamentális (röviden IT) korban és később az Újtestamentumban. Minden zsidózó verset megvizsgálni... Tovább >>
Jurek Schulz: Isten szövetségkötései Izraellel és a Gyülekezettel
Isten tettei a világtörténelem folyamán – Jurek Schulz teológiai írása Pdf fájlban olvasható.
Jákob és Mózes (részlet Éliás József írásából)
Jákób szüleiről már többet tudunk, mint Ábraháméról: nem ők választották egymást, de nagyon boldog volt Izsák, hogy Rebekát választották neki és Rebeka, hogy Izsák lett a férje. Hogy Izsákkal a Teremtő folytatta azt a kegyelmi kapcsolatot, amit Ábrahámmal kezdett el SZÓZATOK által (successio gratiae et verbi Dei), meg van írva, s hogy Rebeka ebben is empatikusan volt férje partnere, igen fontos egy-egy családi légkör minősítésénél.
A peszáh (húsvét) időpontjának megváltoztatásáról
A zsidóságban a Messiás eljöveteléig, kb. 1500 évig sohasem volt kérdés, hogy mikor tartsák meg az ünnepet (IV. Móz. 9, 1-5; Józs. 5, 10-12; Ezsdr. 6, 19; II. Krón. 35, 1). Volt időszak, amikor egyáltalán nem tartották meg a parancsolatok szerint (pl. babiloni fogság alatt). De ha megtartották, akkor Isten rendelései szerint tették. Ha nem is tartották meg a rendelt időben (niszán 14-én), akkor pontosan egy hónap múlva tették meg, amire a Tóra lehetőséget ad (IV. Móz. 9, 10-11). Így történt Ezékiás király idejében (II. Krón. 30, 1-3). tovább >>
Johannes Gerloff: Átok alatt és Krisztustól elszakítva /részlet/
“Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem elkövetkezők, sem hatalmak, sem magasságban, sem mélységben lakók, sem semmi más teremtés sem képes elszakítani minket Isten szeretetétől, melyhez Urunkban, a Messiás Jézusban jutottunk” (Róm 8,38-39).
