 |
Életéről szóló írások a honlapon:
Lichtenstein rabbi felismerése az Újszövetségből
Venetianer Sándor nyílt levele Lichtenstein rabbihoz (1886)
Lichtenstein Izsák Tápiószelén működött évtizedekig kerületi rabbiként és Jesua Messiás elfogadása után is itt szolgált még néhány évig. Ebben a zsinagógában tanított a Messiásról is.
A zsinagóga helye a Google térképen. Fényképek az épületről, amely jelenleg üzemként funkcionál.
A rabbival foglalkozó könyvek:
Két igazi izráelita életútja
The Everlasting Jew: Selected Writings of Rabbi Isaac Lichtenstein
Raymond Lillevik: Apostates, Hybrids, or True Jews?: Jewish Christians and Jewish Identity in Eastern Europe, 1860-1914
Kedves Szerkesztő, honlapolvasó!
Olyan kérésem lenne, hogy Ön(ök) nagy valószínűséggel tudnak héberül, kérem fordítsák le a 78. zsoltár 60. versét az eredeti írás alapján, ha van rá módjuk, idejük.
Ha esetleg több fordítási lehetőség is van pl.:ragok, kötőszavak,értelmezés (szavak sorrendjétől függően)stb., akkor legyen(ek) szíves(ek) az összes lehetőséget megírni.
Köszönettel:
P.Lili
Kedves Lili!
Igen, valóban van egy érdekes interpretációja a rabbinak ezzel a verssel kapcsolatban.
A Zsidók tükre 8. oldalán: „És elhagyá a silói hajlékot és sátorát az emberben ütötte fel.”
A német szövegben ugyanígy szerepel ez a vers, és a magyar és német nyelvű írás is a rabbi tollából származik, tehát nem fordítások.
Az eredeti szöveget tanulmányozva (fonetikusan: vájjitos miskán siló óhel sikkén báádám) szerintük beleérthető az Igeversbe a rabbi fordítása is.
A báádám lehet az ’emberbe helyezte sátorát’, és nemcsak úgy érthető ’az emberek közé helyezte’.
De azt sem szeretnénk elhallgatni, hogy rengeteg fordítást átnéztünk, és a mondat második fele – „és sátorát az emberben ütötte fel” – sehol sem szerepel így.
A rabbi természetesen tudott héberül, és így biztosan tudatosan választotta azt, hogy e vershez egy ilyen kijelentést tesz.
Elképzelhetőnek tartjuk azt is, hogy a rabbi elsősorban utalni akart erre a versre. A mi XXI. századi szokásaink nem felel meg az a sok pontatlanság, „pongyolaság”, amivel az akkori korban írtak, és írásokat adtak ki.
Lehetséges, hogy így értette: „És elhagyá a silói hajlékot és sátorát az emberben ütötte fel.” (vö. Zsolt 78,60) // esetleg vö. I Kor 6,19//
Ezek a röpiratok más tekintetben is sok formai, és tartalmi hiányossággal bírnak a mai kiadásokhoz képest. Pl. rendre hiányzik az általunk megtalált, és e honlapon majd még megjelenő (magyar, német, angol) röpiratokról a kiadás éve, némelykor a kiadó is.
Néhol pontatlanok a hivatkozások, vagy nincsenek meghivatkozva versek a Bibliából, vagy akár a Talmudból, csak idézve.
Sőt az angol fordítás nem is nevezhető fordításnak, inkább adaptációnak, a ’Zsidók tükre’ átiratának. Ebből hiányzik a kérdéses vers, teljesen kihagyták, és kimaradtak mondatok, leegyszerűsödtek gondolatmenetek. Az angol fordítást a rabbi közeli barátjának, és szolgálótársának David Baronnak felesége fordította. Valószínűleg nem tekintették fontosnak a mai értelembe vett pontos, szöveghű fordítást, hanem csak tartalmilag akarták visszaadni a szöveget, annak lényegét. Hasonlóképpen a kiadványok formai jegyeit sem tekinthették annyira fontosnak.
Ha még a vers értelmezése tekintetében előbbre jutunk, kiegészítjük a fentieket!
Annak viszont nagyon örülünk, hogy ilyen figyelemmel tanulmányozta a rabbi írását, és ez legyen áldássá az életén.
Salom!