Ismert magyar zsidókeresztények a 19. században |

Ismert magyar zsidókeresztények a 19. században

Ballagi Mór, született Bloch Móritz (1815-1891) a magyarországi protestantizmus egyik kiemelkedő alakja. Nagy tehetségű tudós, kiváló nyelvészi képességekkel, a Magyar Tudományos Akadémia első zsidó származású tagja lett 25 évesen 1840-ben. 1843 májusában egy Tübingen közelében lévő falucskában, Notzingenben tért keresztény hitre. Eleinte a magyarországi skót misszióval és Mária Dorottya nádornéval is kapcsolatban került, később azonban a liberális teológia híve és radikális képviselője lett. A magyarországi zsidóság problémáinak megoldását a nyelvi, kulturális és vallási asszimilációban látta. Szemlélete, teológiai felfogása miatt nem igazán tekinthető a korabeli zsidókeresztény gondolkodás képviselőjének.

Lásd még: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ballagi_M%C3%B3r

Dr. Bettelheim Bernard (1811-1870) ortodox zsidóként tért meg. Orvos, tanár, nyelvész; kínai, és japán nyelvre fordította a Biblia egyes részeit.

A list of most famous messianic Jews, Internet: <http://www.israelinprophecy.org/ENGLISH/live_site/brief_list-most_famous_messianic_jews.html> utolsó letöltés: 2015. november 6.

Kohn Lipót (1862-1937) magyar rabbi, kitelepedett az Egyesült Államokba. Jesua felismerése után, ő alapította a Brownsville Mission to the Jews missziós szervezetet, ami később Chosen People Ministries nevet vette fel, és ezen a néven a mai napig létezik az USÁ-ban. Fia, Joseph Hoffman Cohn (1886-1953) is e szervezetben tevékenykedett. Lásd az önéletrajzát és korabeli dokumentumokat a róla szóló mappában.

Freshmann Károly (1819-1875) rabbi Magyarországon született, csodagyerekként tartották számon. Prágában tanul, majd néhány évig Magyarországon működik rabbiként. A szabadságharcot követő években Kanadába települ ki, és három évig ott szolgált. Az Újszövetség megismerése után Kanadában győződött meg arról, hogy Jesua a Messiás. Később ott szolgált metodista lelkészként. Lásd az önéletrajzát a róla szóló mappában.

Lederer Gedeon Róbert (1804-1879) Pesten született, a skót misszió hatására tért meg, és velük vitte el az örömhírt az egész ország zsinagógáiba. A magyar szabadságharc kitörése miatt a zsidók közti bizonyságtétel nagyon megnehezült hazánkban, így Angliába, majd onnan az Egyesült Államokba vándorolt ki. Korai missziós társaságok szolgálatában állt (American Society for Meliorating the Condition for the Jews, majd New York City Tract Society) abban az időben, amikor az USÁ-ban még nem virágozott a bizonyságtétel a zsidók felé. Másfél évtizeden keresztül lapot adott ki Israelite Indeed címmel. Buzgalma a legnagyobbak közé emelné, de bibliai szemlélete megkérdőjelezhető. Élete végére elszigetelődött keresztény és zsidó körökben is.

Szolgálatának legismertebb gyümölcse egy litván származású ortodox zsidó, Samuel Isaac Joseph Schereschewsky (1831-1906), akivel New York utcáin találkozott. Schereschewsky tanulmányozta az Újszövetséget, és meggyőződött róla, hogy a héber Írásokat betöltötte Jesua, így Ő a várt Messiás. Tanulmányai után Schereschewsky Kínában került, és ott püspök lett. Lefordította héberből és görögből a Bibliát kínai nyelvre. E munkáját a legnagyobb nyelvészeti teljesítmények között tartják számon a világon. Schereschewsky jó példa arra, hogyan vált Izrael a nemzetek világosságává.

Aaron Bernstein: Some Jewish witnesses for Christ, Operative Jewish Converts’ Institution, London, 1909, 460-465 oldal, <https://books.logos.com/books/4024#content=/books/4024> utolsó letöltés: 2015. november 6.

Brown, Michael L.: Answering Jewish objections to Jesus, vol. 1, Baker Books, 2000, 44-45. o.

Kool, Dr. Anne-Marie: Az Úr csodásan működik, A magyar protestáns külmissziói mozgalom, (1756-1951), I. kötet, Harmat, Budapest, 1995, 111. o.

Le Roi, J. F. A. de (Johannes Friedrich Alexander de): Geschichte der evangelischen Judenmission, zweiter Teil, J.C. Hinrichsische Buchhandlung, Leipzig,1899, 161., 327.o.

Dr. Leitner M. (1800-1861) egy magyar városban született. Keveset tudunk róla, még a teljes nevét sem. Apja gazdag ember volt, rabbinak szánta, de végül katonai orvos lett belőle, nyolc év képzés után kapta meg diplomáját Pesten. A törökországi Broussaban (mai Bursa) praktizált. Konstantinápolyba utazott el, ahol egy zsidó barátja házában véletlenül talált egy Újszövetséget, amire már régóta vágyott, de félt beszerezni. 1844-ben fogadta el Jesuát. Sok nehézség után lemondott jövedelmező állásáról, és népe felé akart bizonyságot tenni élete hátralevő részében. Orvosi misszionáriusként kezdett el szolgálni 1853-tól haláláig.

Aaron Stern, aki személyesen ismerte őt, ezt írta róla: „Gyakran hallottam esdeklő könyörgését, amit ahhoz a tömeghez intézett, akik szakértelme miatt keresték fel: ne csak a testükről viseljenek gondot, hanem keressék a segítséget és biztonságot a szabadító szeretetben halhatatlan lelküknek.” Magas lázban halt meg 1861. április 7-én.

Bernstein, Aaron: Some Jewish witnesses for Christ, Operative Jewish Converts’ Institution, London, 1909, 331. o.; Internet: <https://books.logos.com/books/4024#content=/books/4024> utolsó letöltés: 2015. november 6.

Gidney, W.T.: The history of the London Society for Promoting Christianity amongst the Jews, from 1809 to 1908, London The operative Jewish Converts’ Institution, Palestine House, 1908. chapter XXXVIII, 363-364 o.; Internet:<https://archive.org/stream/historyoflondons00gidnuoft/historyoflondons00gidnuoft_djvu.txt>; utolsó letöltés ideje: 2015. szeptember 12.

Le Roi, J. F. A. de (Johannes Friedrich Alexander de): Geschichte der evangelischen Judenmission, zweiter Teil, J.C. Hinrichsische Buchhandlung, Leipzig,1899, 161., 332.o.

Lichtenstein Izsák rabbi – lásd műveit és az életről szóló írást a róla szóló mappában.

Saphir Adolf – lásd a Saphir Izrael és családja c. írásban, és a róla szóló mappában.

Sahpir Fülöp – lásd a Saphir Izrael és családja c. írásban a róla szóló fejezetet.

Saphir Izrael – lásd a Saphir Izrael és családja c. írásban.

Schönberger András Károly – lásd Saphir Izrael és családja c. írásban és a Lichtenstein rabbi útja c. írásban.

Schwartz, Carl a legidősebb Saphir lány férje. Lásd a Saphir Izrael és családja egyik lábjegyzetében.

Tomory Sándor (1818-1895) a morvaországi Weisskirchenben született. Kecskeméten tanult, majd medikushallgató lett Pesten, ahol a skót lelkészekkel kapcsolatba került. 1843-ban keresztelkedik meg, és 1847-től Konstantinápolyban szolgált. 1862-ben született fia is teológiát tanult, és hittérítő lett Calcuttában.

Demeter Júlia: Magyar diákok Skóciában (1843-1899), in. Irodalomtörténeti közlemények. 99., 1995/1, 107.o.; Internet: <http://epa.oszk.hu/00000/00001/00382/pdf/itk_EPA00001_1995_01_103-113.pdf> utolsó letöltés: 2015. november 6.

Le Roi, J. F. A. de (Johannes Friedrich Alexander de): Geschichte der evangelischen Judenmission, zweiter Teil, J.C. Hinrichsische Buchhandlung, Leipzig,1899, 332-333 o.

Venetianer Sándor – lásd A Venetianer fivérek c. írásban, és a róla szóló mappában.

Dr. Zuckerkandl Izidor orvos és felesége 1850-ben egyik Magyarországon szolgáló skót lelkész, William Wingate bizonyságára ismerte fel a Messiást Pesten. Zuckerkandl tíz nyelven beszélt és írt, nagyon képzett volt. 1866-ban orvosként misszionárius lett feleségével együtt, először a skót Szabad Egyház szolgálatában állt, aztán több városban – Bukarest, Adrianopel, Rostschuk – szolgált nagy áldással, és sok gyümölccsel. 1874-ben Izidor meghalt, de felesége tovább folyatatta a szolgálatot Londonban zsidó asszonyok és gyermekek között. Ténykedésére a következő húsz évben negyvenen fogadták el Jesuát.

Bernstein, Aaron: Some Jewish witnesses for Christ, Operative Jewish Converts’ Institution, London, 1909, 535. o.; Internet: <https://books.logos.com/books/4024#content=/books/4024> utolsó letöltés: 2015. november 6.

Kool, Dr. Anne-Marie: Az Úr csodásan működik, A magyar protestáns külmissziói mozgalom, 1756-1951), I. kötet, Harmat, Budapest, 1995, 110-111 o.

Le Roi, J. F. A. de (Johannes Friedrich Alexander de): Geschichte der evangelischen Judenmission, zweiter Teil, J.C. Hinrichsische Buchhandlung, Leipzig,1899, 264, 279, 283.

Thompson, A. E.: A century of Jewish missions, Fleming H. Revell Companny, 1902, 170. o.