Mandel Kristóf, a 16. századi magyar zsidókeresztény

A 16. század első évtizedei az egyháztörténelemben és a magyar történelemben is különösen viharos évek voltak. Luther 1517-ben visszavonhatatlanul elindította a megújulást az egyházban. A következő évtizedek vallásháborúkat és újabb reformátorok fellépését hozták. Magyar földön pedig az 1526-os mohácsi vésszel indult új korszak az ország történetében, amely a török többszöri betörése után 1541-ben három részre szakadt. Mandel Kristóf ezekben a mozgalmas időkben, 1534-ben látta meg Jézusban a Messiást. Első művében így mutatkozik be: a magyarnak nevezett, egykor budai Mandel Kristóf.

   Életéről nagyon keveset tudunk. Csupán művei alapján lehet rekonstruálni későbbi lakhelyeit. A brandenburgi őrgrófság 1539-ben csatlakozott a reformációhoz, Magyarország elhagyása után valószínűleg először ide kötődött Mandel keresztapja, támogatója György brandenburgi őrgróf révén. Első írását az őrgrófnak ajánlotta.

   Mandel elsősorban protestáns fejedelmek támogatását élvezte, náluk dolgozott őrgrófsági ellenőrként. Írásai mégsem a protestáns teológia nyomait viselik magukon. Első írását már 1536-ban kiadta, csupán két évvel a megkeresztelkedése után. Ebben Mózes öt könyvéből igyekszik bizonyítani, hogy Jézus a megígért Messiás. Érvelése során nem hivatkozik protestáns teológusokra, de korábbi keresztény egyházatyákra, gondolkodókra sem. Ehelyett híres zsidó rabbiktól idéz, és az ő tanításukat hozza fel bizonyítékul, vagy egyes helyeken cáfolja megállapításaikat. Magyarázatai, gondolatmenetei miatt első műve inkább a rabbinikus írásokhoz hasonlítható. Elemzései néha a kabbala módszereit követik.

   Első írásának különös jelentőségét abban látjuk, hogy bizonyos részeiben közel ötszáz év távlatából mutatja meg a zsidókeresztény (majd messiási zsidó) gondolkodás folytonosságát. Mandel ugyanazokban a tórai szakaszokban látja meg a Messiást, ahol a mai messiáshívő zsidók is felismerik. Az e helyekhez fűzött kommentárjai is olyan kérdéseket feszegetnek, ami különösen a zsidó hívőket foglalkoztatta az évszázadok során.

   Néhány tekintetben azonban az írása távol áll a messiási tanításoktól: egyes helyeken ugyanis Mandel túl szigorú saját népével szemben, másrészt az általa alkalmazott kabbalista módszerek idegenek a mai messiási teológiától. Műve fordításakor azokra a részekre szorítkoztunk, ahol a messiáshívő gondolkodás előfutáraként szólal meg.

   A második, 1552-ben megjelent írása három különböző témát dolgoz fel. A harmadik, 1557-ben kiadott dialógusában ő maga vitázik egy képzeletbeli zsidó vitapartnerrel Jézus messiási mivoltáról. Ezekből az írásaiból csak rövidebb részeket közlünk.

   A közel ötszáz éves gondolatok jól tükrözik, hogy milyen mély gyökerei vannak a jézushívő zsidóságnak hazánkban, és jó példák arra is, hogy minden korban voltak olyan zsidók, akik hitbéli meggyőződésből fordultak Jesua Messiás felé. Világviszonylatban Mandel Kristóf nem számít a legkorábbi zsidó hívők közé, mert a 11. századtól kezdve több európai zsidókeresztény emlékét megőrizte a történetírás.[1] Azonban hazánkban ő az első zsidó hívő, akiről – fennmaradt írásai révén – tudomásunk van.

[1] Lásd például Aaron Bernstein lexikonszerű könyvének negyedik fejezetét. Lásd Források.

Művei:

I. Das Jesus Christus sey das ewig Götlich wort… [Hogy Jézus Krisztus az örök isteni Ige…], gedruckt durch Hans Güldenmundt, Nürnberg, 1536, Internet: <http://reader.digitale-sammlungen.de/resolve/display/bsb10168207.html>, utolsó letöltés: 2016. január 10.

II. Rechung der Ixx. wochen Danielis… [Dániel hetven hetének számítása…], gedruckt durch Sebaldum Mayer, Dillingen, 1552, Internet: <http://reader.digitale-sammlungen.de/de/fs1/object/display/bsb10984766_00007.html>, utolsó letöltés: 2016. január 10.

III. Beweisung aus der Juden Gesatz… [Bizonyítás a zsidók törvényéből…], gedruckt inn Hausen Kilians Churfürstlichen Secretarii, Neuburg am Thunau, 1557, Internet:<http://reader.digitale-sammlungen.de/de/fs1/object/display/bsb10991174_00005.html>, utolsó letöltés: 2016. január 10.

Források:

Bernstein, Aaron: Some Jewish witnesses for Christ, Operative Jewish Converts’ Institution, London, 1909, 52. o., Internet: <https://books.logos.com/books/4024#content=/books/4024>, utolsó letöltés: 2015. november 6.

Dr. Büchler Sándor: A Zsidók Története Budapesten, Budapest, 1901, 97-98. o.

Csepregi Zoltán: Zsidómisszió, vérvád, hebraisztika, Ötven forrás a reformáció és a zsidóság kapcsolatának kérdéséhez, Magyarországi Evangélikus Egyház Luther Kiadója, 2004, 138-139. o., Internet: <http://medit.lutheran.hu/sites/medit2.lutheran.hu/files/medit/csepregi_zoltan_zsidomisszio_vervad_hebraisztika.pdf>, utolsó letöltés: 2015. december 12.

Jewish Encyclopedia, Funk & Wagnalls Co., New York, 1901-1906, Internet: <http://www.jewishencyclopedia.com/articles/10356-mandl-christof>, utolsó letöltés: 2015. február 20.

Allgemeines Gelehrten-Lexicon, Herausgeber: Christian Gottlieb Jöcher, Theil 3: M–R, Leipzig, 1751, 100. o., Internet: https://books.google.hu/books?id=r9ggAAAAMAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false>, utolsó letöltés: 2016. április 12.

Magyar Zsidó Lexikon, szerk.: Ujvári Péter, 1929, 572. o., Internet: <http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/0580.html>, utolsó letöltés: 2015. november 6.

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I-XIV, Hornyánszky, Budapest, 1891–1914, Internet: http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/index.htm, utolsó letöltés: 2015. február 20.

Vissza a történelem mappába, ahol további híres magyar származású zsidókeresztényekről olvashatók írások a Cionért kedvéért nem hallgatok részben.