Az ünnep héber fogalma

/Eyal Friedman/

[…]

Mindenekelőtt az ünnep szó, a moʿed [מועד] bibliai, héber jelentéséről szeretnék szólni. A Szentírás héber szövegében a teremtés történetében jelenik meg az első utalás az ünnepekre. A teremtés negyedik napjáról a következőket olvashatjuk:

Azután ezt mondta Isten: Legyenek világító testek az égbolton, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és jelezzék az ünnepeket [moʿ^adim] [מועדים], a napokat és az esztendőket. (1Móz 1,14)

A versben álló moʿ^adim szó időszakokat, időket jelent, a moʿed kifejezés többesszáma. Nem gondolom azt, hogy önmagában az időszak kifejezés jól visszaadná a moʿed szót, mert később azt látjuk a Bibliában, hogy ez a szó nem jelent időszakot. A moʿed a י.ע.ד (jod, ayin, dalet) gyökből jön, ami annyit jelent: szánni, rendelni; célt kitűzni; találkozni egy bizonyos időben, helyen.

Megtaláljuk ezt a szót a pusztai vándorlás során is, amikor Mózes megépíti a találkozás sátrát[1], ami a szövetség sátrának másik neve. Azt a helyet, amit Isten arra rendelt, hogy találkozzon népével (2Móz 25,22). Ezekből adódik össze az ünnep szó fordítása: (el)rendelt, megjelölt idő. Az ünnepeket a 3Mózes 23. fejezete sorolja fel. Bevezetése: „ezek az én ünnepeim”, így adható vissza leghűbben: „ezek az én megjelölt időim”. Azok az időszakok, idők, amikor az emberiség megszabadítására az Úr bevégzi tervének valamelyik részét.  

A chag [חג] szót, ami a ח.ג.ג (chet, gimel, gimel) gyökből származik, rendszerint ugyancsak ünnepnek fordítják. A gyöke azt jelenti körforgásban (körben) járni[2], ami az ünnepek heti, havi vagy éves körforgásszerű ismétlődésére utalhat. De e gyök egyúttal az ünnepelni-t is jelenti, mert a nép feltehetőleg körtáncot járt az ünnepeken[3]. A chag szóval összefüggésbe hozható chug [חוג] kifejezés, ami kört jelent.

[…]

.

Végjegyzetek:

[1] Héberül ohel moʿed [אהל מועד], ami pl. 2Móz 33,7 versében kétszer is szerepel.

[2] Jelentése még a zarándokolni, zarándokünnepet tartani.

[3] Ez zsoltárokban is megjelenik: Dicsérjék nevét körtáncz mellett (Zsolt 149,3); Dicsérjétek dobbal és körtánczczal (Zsolt 150,4) (IMIT fordítás szerint).

Eyal Friedman a fenti fogalommagyaráztot egy szukkoti tanításában adta.