Jesua, a Messiás neve
Jézus Krisztusnak [Jesua Messiásnak], Dávid fiának, Ábrahám fiának nemzetségkönyve. (Mt 1,1 vö. 1,21, RÚF 2014)
Jesua, a Messiás – héberül Jesua haMassiach. A magyar fordításokban a görög szövegre figyelemmel Jézus Krisztus szerepel. A Jézus szó az Újszövetség görög kézirataiban szerepelő Jeszusz magyar átiratának tekinthető. Ám a görög Jeszusz is csupán a héber név átültetése. Jesua Jézus neve héberül és arámiul, azokon a nyelveken, amelyeket a korszakban a választott nép használt. A név a Józsué héber alakjából származik, a Jehosua névből (a név Józsua formája is ismert héberül). Ennek rövidített formája: Je(ho)sua = Jesua.
Józsua szolgálata az volt, hogy bevitte Izrael népét az ígéret földjére.[1] Ebben előképe a Messiásnak, aki azért jött, hogy meghirdesse a mennyek országát és bevigye a népét erre a „földre”, országba (Mt 5,3.5.10). Mivel a Jehosua név a Hósea (Hóseás) névből származik (4Móz 13,16), Jesua neve Hóseával és szolgálatával is kapcsolatba hozható.
Máté tudtunkra adja, hogy Józsefnek miért ezt a nevet kellett adnia a Messiásnak: „nevezd nevét Jesuának, mert Ő szabadítja meg népét bűneiből” (Mt 1,21). Mind a héberben, mind a mai nyelvben (ivritben) a Jesua szó szabadítást/szabadítót, üdvösséget, segítséget jelent. A Jehosua (Józsué) névvel való rokonsága miatt azt is jelenti: Jahve megment[2].
A szabadítást, megmentést a héber Tanakh-ban (Ószövetségben) a Jesuaʿ jelenti.
Már Dávid idején említi az Írás a Jesuʿát közönséges személynévként (1Krón 24,11), de legtöbbször Ezsdrás és Nehémiás könyveiben fordul elő. Nehémiás egy helyen (Neh 8,17) Józsuét is ezen a néven említi (Jesua bin Nun).
A Talmudban Jesu gúnynéven nevezték el Jesuát. E névhez a zsidó bölcsek hozzákapcsoltak egy átkot, így mozaikszóként is tekintenek rá, tehát betűi egy átokmondás kezdőbetűi. Az átok nem a Zsolt 109,13 szavaiból áll, de arra épül: „Töröltessék ki a neve és az emlékezete” és héberül így hangzik: josmad semo ve zikhrono [יָשְׁמַד שְׁמוֹ וְזִכְרוֹנוֹ] – jesu (a vav u-nak olvasandó).[3]
Ma azonban a legtöbb izraeli, aki Jesu nevét használja, nincs feltétlenül tisztában a Messiás helyes és pontos nevével, és nem becsmérelni akarja.[4]
A Messiás (héberül Massiach) a görög Krisztosz héber megfelelője, ami Felkentet jelent. A görög Újszövetség majdnem mindig a Krisztosz szót használja, de két versben (Jn 1,41 vagy 1,42; 4,25) a görög szövegben is Messiás szerepel.
A zsidók között nemcsak azért cseng a Krisztus név idegenül, mert a héber nyelv, Írás, és az imakönyvek a Messiás szót használják, hanem azért is, mert rengeteg zsidóüldözés zajlott Krisztus nevében.
Az Írás szerint lényegében két csoportot kentek fel olajjal, amikor beiktatták őket tisztségükbe: a királyokat (1Sám 15,1), a kohénokat (papokat) (2Móz 28,41; 30,30). Felkentnek is nevezi a Biblia e két tisztség viselőit: a királyokat 29-szer, a főpapot 6-szor. Ha a Tóra a papi szertartásokról szóló részben a felkent papról ír, akkor az egyszerűen a főpapra utal (pl. 3Móz 4,3). Próféta felkenéséről egyszer számol be a Biblia (1Kir 19,16). Jesua Messiás személyében mindhárom tisztség egyesül: királyi, főpapi és prófétai méltóságot kapott Istentől.[5]
Zakariás könyve leír egy olyan prófétikus képet a Messiásról, amiben egyesülnek héber nevei és méltóságai. A kép sokatmondóan ábrázolja azt, hogy mit jelent Jesua Felkent, Messiás mivolta. Zakariás idején a főpap neve Jósua, héberül Jehosua volt, ami a Jesua név hosszabb formája. Ám az Ezsdrás 5,2-ben az Írás egyszerűen Jesuának, Jócádák fiának nevezi. Jósua főpapról a következő prófétikus kép jelenik meg:
Így szólt hozzám az ÚR igéje: Vedd át a fogságban maradtak adományát Heldajtól, Tóbijjától és Jedajától, akik Babilóniából jöttek. Menj el még ma Jósijjának, Cefanjá fiának a házához, vedd át az ezüstöt és az aranyat, csináltass koronát, és tedd Jósua főpapnak, Jócádák fiának a fejére! Ezt mondd neki: Így szól a Seregek URa: Van egy férfi, akinek Sarjadék a neve. Minden sarjadásnak indul a kezei alatt, ő felépíti majd az ÚR templomát. Ő fogja felépíteni az ÚR templomát, és nagy méltóságra emelkedik, trónra lép, és uralkodik. Egy pap is lesz mellette a trónon, és békés egyetértés lesz kettőjük között (Zak 6,9-13, RÚF 2014).
A főpap prófétikusan koronával a fején jelenik meg. Koronát a királyok viseltek. A főpap megkoronázásával Isten azt akarja kifejezni, hogy lesz egy főpap, aki a királyi tisztséget is betölti. Erre utal a 13. vers is: „pap is lesz mellette a trónon”, tehát a trónon ülő király pap is lesz. „És békés egyetértés lesz kettőjük között”, tehát a két tisztséget viselő személyben harmonikusan egyesül a két méltóság.
Főpap és király – ez egy új méltóság, ami csak a Messiásnak jár, mert a főpapi és a királyi tisztség a Tanakh-ban (Ószövetségben) két különálló rang volt. E két méltóságot senki sem viselte egyszerre Isten akaratából. Dávid életében, a Messiás előképében, látjuk valamiféle nyomát annak, hogy két tisztség egyesül, mert néha bizonyos papi feladatokat látott el királyként. Például Arauná szérűjén áldozatokat mutatott be (2Sám 24,25).[6] Zakariás azonban itt kijelenti, hogy el fog jönni egy személy, aki valóban főpap és király lesz egyszerre.
Ő lesz az, „Akinek Sarjadék [Cemach] a neve. (RÚF 2014)” Ez kapcsolatba hozható azzal, hogy Jesuát názáretinek nevezték. A héber necer szó hajtást, sarjat, sarjadékot jelent, hasonlóan a cemachhoz. Máté abban, hogy Messiás Názáretben nőtt fel, ami zöld sarjadékot, sarjat jelent, felismeri a Tanakh (Ószövetség) Sarjadékról szóló próféciáinak betöltését: „egy Názáret nevű városban telepedett le, hogy beteljesedjék, amit a próféták mondtak: »Názáretinek fogják őt nevezni«” (lásd bővebben Mt 2,22-23M). Jesua Messiás egyrészt a nevében hordozta azt a próféciát, hogy Ő a Sarj, a Sarjadék. Másrészt betöltötte azt, amit Zakariás megprófétált: „Minden sarjadásnak indul a kezei alatt, ő felépíti majd az ÚR templomát.” Szolgálatát jelek, csodák, gyógyulások, szabadulások kísérték és az emberek megtérése, Isten felé fordulása. Feltámadása után tanítványai működését hasonló jelek követték, azaz „minden sarjadásnak indult a kezeik alatt.”
Ezzel kezdte meg az ÚR templomának felépítését, ahogy bizonyságot tett arról, hogy ezt Ő fogja elvégezni: „én… építem majd fel egyházamat, és a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni rajta” (Mt 16,18 vö. Jn 2,19-22). Róla mondja még Zakariás: „nagy méltóságra emelkedik, trónra lép, és uralkodik. Egy pap is lesz mellette…”[7]
Zakariás próféta tehát ír egy Jesua nevű főpapról, aki felkent főpap és király, és aki a megígért Sarjadék. Ez az egyik legszemléletesebb prófécia a názáreti Jesua Messiásról.
Végjegyzetek:
[1] Benjamin Berger: Pap és Király, A második vagy az utolsó peszah, internet: http://www.izrael-immanuel.net/?p=6087 [2024.06.15.]
[2] Lásd pl. a Csia fordítást: „nevezd annak nevét Jézusnak, ami ezt jelenti: Jahve megment!” Vö. Benjamin Berger: Die Wiederherstellung, echad Verlag, Toffen, 2013, 86. o.
[3] Eyal Friedman: Tanítások Jeruzsálemből, Bridge Mission Society, Budapest, 2023, 10. o.
[4] David H. Stern: Jewish New Testament Commentary, Jewish New Testament Publications, Inc., Clarksville, Maryland, 1992, 5. o.
[5] Jurek Schulz, Alfred Balzer: Jesus und das jüdische Leben, Messianische Studien n. e. V., 2020, 31-32 o., vö. Jurek Schulz: A zsidó Jézus, 2.1 A neve, internet: http://www.izrael-immanuel.net/?p=832 [2024.04.16.]
[6] Michael L. Brown: The Real Kosher Jesus, Charisma Media/Charisma House Book Group, Lake Mary, Florida, 2012, 161. o.
[7] Benjamin Berger: János Jelenései, megjelenés alatt
