A mag

Imádság

Kérlek Atyám, mindenható Istenem, Örökkévaló, hogy jöjj közénk Szellemeddel Egyszülött Fiad áldozata által és nyiss meg számunkra minden dolgot, hogy egyre jobban a Te világosságodra kerülhessünk és egyre mélyebben, és mélyebben megismerhessünk minden titkot, amit kijelentettél számunkra. Dicsőítelek és magasztallak Téged, kérlek, tedd boldoggá a szívünket, és elménket pallérozd a Te tudományoddal. Tudjunk egyre közelebb kerülni a te Igazságodhoz, egyre keskenyebb és keskenyebb útra térni. Minden, ami felesleges kinövés, gaz, dudva kopjon el az életünkben a menetelünk alatt és a harc közben, és igaz követőiddé tudjunk változni, hogy Veled találkozzunk a Te örömödre és dicsőségedre.

Igehirdetés

Ez az Ige két-három napja forog a szívemben, és nem tudtam, hogy miért…

Nem értettem az összefüggéseket ebben az üzenetben, de aztán Isten kezdte felhozni az Igéket és olyan képeket, hogy letaglózott az, amit kaptam, láttam. A magról fogunk beszélni.

„A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi; a kinyilatkoztatott dolgok pedig a miénk és a mi fiainké mind örökké, hogy e törvénynek minden ígéjét beteljesítsük.” (V. Móz. 29, 29)

Vannak titkok, amit a Mindenható kinyilatkoztat nekünk, hogy lássuk az Ő hatalmát, csodáját. Vegyük először a magokat: hányféle mag van? Van a fizikai mag, a testi mag és a szellemi mag.

Egészen menjünk vissza a kezdetekhez, hogy mi történt a teremtéskor? Az Örökkévaló teremtette a Földet, és a Föld felett lebegett Isten Szelleme. A Szellem termékenyítette meg azt, ami kietlen és sivár volt, és a sötétség uralkodott rajta. Isten végbevitte e hatalmas tervét. Nem tudhatjuk, azelőtt mi volt, hogyan történt mindez, mennyi idő telt el… Annyit tudunk, hogy amit akart, meglett, és megtermékenyítette a földet… Aztán teremtette a csillagokat, a különböző bolygókat… És ezt a földet egy magnak teremtette. Érdekes a kifejezés is, mert azt mondjuk, hogy mi van a föld belsejébe? Magma. Ha elképzeljük a Földet a világűrből nézve, akkor van a mágneses tér (1), van az ózon (2), és van a levegő (3). Ez egy burkolt, védett mag. Meg van védve, el van rejtve ezekben a burkokban. Nézzetek meg egy gyümölcsöt, egy almát. Van a héja (1), van a húsa (2) és a magház (3). A magot védi az Örökkévaló! Hogy tisztán és szentül tudjon továbbadni minden tulajdonságot, ami benne van, ami bele van kódolva. A védelmi burkokban gyakran a hármasságot találjuk meg. Van a test, a lélek s a szellem (I. Thessz. 5, 23). Vagy egy gyermek születésénél: a méhfal, a víz, a méhburok.

Mindenhol ott van Istennek a féltő, szerető gondoskodása, amivel a lényeget védi.

A világűrben olyan a föld, mint egy pötty. Az Örökkévaló ezt a Földet alkotta meg a magnak, hogy a világmindenséget megmentse. Ezt védetté, elkülönítetté tette a többi bolygó között. Sehol nincs máshol a világegyetemben a tudomásunk szerint értelmes, szellemi lény. Sehol máshol nincs igazi élet, csak a Földön. Ha belegondoltok abba, hogy micsoda védelem, micsoda hatalom van abban, hogy létezik a mag. Az Örökkévaló először megtermékenyítette Szent Szellem által a föld kérgét, és utána adta bele a magot.

„És hajtott a föld sarjat, magtermő füvet a maga faja szerint és gyümölcstermő fát, melyben a magva benne van a maga faja szerint. És látta Isten, hogy jó.” (I. Móz. 1, 12 –Hertz Biblia)

Ha belenéztek a teremtésbe, akkor láthatjátok, ami Istennek kedves, az mind el van különítve. Nézzétek meg a kereszténységet. Rajtunk is több „védelmi burok” van: a szent vér, szellem és Szent Szellem. Itt is megvan a hármasság, mert Isten elrejti ezekben az Ő értékeit. Vagy gondoljunk bele abba, mennyire védett a férfi magva. Nincs lehetősége a sötétségnek, hogy hozzáférjen, hogy belekontárkodjon. Mert a „legsterilebb”, a legjobban védelmezett a mag. Nem véletlenül mondja Isten, hogy ne paráználkodjunk se szellemben, se testben. Mindig ugyanazzal legyünk szellemi és testi közösségben. Nem véletlenül szól az Örökkévaló, hogy ne párosítsunk különböző állatokat. Nem véletlenül mondja Isten, hogy ne szórjunk egymás mellé más magokat (III. Móz. 19, 19).

Akik ismerik a falusi életet, azok jól tudják, ha a cseresznyepaprikát és a vitamin paprikát egymás mellé tesszük, akkor egymáshoz kezdenek idomulni. A végén egy közepesen csípős hibridet kapunk. Nem véletlenül mondja az Örökkévaló, hogy ezt ne tedd, mert a teremtett dolgok tisztaságát akarja megtartani azzal, hogy elkülöníti, védi benne a magot.

Ott, ahol a mag tulajdonságait elkezdik keverni, ott már az ördög játszik. Úgy keveri a dolgokat, hogy azok ne maradjanak meg tisztán. Ezzel felborul a tisztaság és a szentség.

Először a fizikai részét szerettem volna elmondani, hogy az Isten szemével lássuk e tekintetben a teremtést. Bevallom, hogy ez első pillantásra nagyon furcsa. Hisz a nap számunkra „csak azért van”, hogy nyáron lebarnuljunk. De az Örökkévaló életet akart adni vele a növényeknek, állatoknak. A holdat az apály-dagályhoz alkotta meg, hogy így adjon ritmus a tenger mozgásának. Mindennek van oka a teremtésben, és az ős ok maga az Isten.

Mindenhol látható a védelmi burok. A földnél is van: a talaj, a kéreg, és a magma. Vagy a tojásnál: a tojáshéj, tojásfehérje, és a tojássárgája. Ha ezt végig gondoljuk, akkor mindez egy nagyon komolyan, radikálisan kivitelezett terv a teremtésben.

Nézzük meg ezt a magot a testben. Noé fiai, unokái lettek a nemzetek. Aztán ki lett választva Ábrahám, majd Ábrahámból Izsák, Izsákból Jákob, Jákobból Júda.

Júdából Dávid, Dávidból Mária. Itt látszik, hogy mennyire tudatosan vitte ezt végbe Isten.

„És monda az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedből, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, a földre, a melyet én mutatok néked. És nagy nemzetté tészlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszesz. És megáldom azokat, a kik téged áldanak, és a ki téged átkoz, megátkozom azt: és megáldatnak te benned a föld minden nemzetségei.” (I. Móz. 12, 1-3)

Itt a magról van szó. Arról a magról, amit az I. Móz. 3, 15-ben ír, hogy „asszony magjából” születik a Megváltó. Ennél a magnál nem volt férj. Ez a mag viszi az áldást, azt a tiszta esszenciát, amivel meg akarta áldani a mindenható Isten a földet. Ha belegondolunk, látjuk, hogy Ádám és Éva a bűnnel mit rontott, és micsoda hatalmas bűnt követett el azzal, hogy engedetlenekké váltak Istennel szemben. Vagy nézzük meg Káin és Ábelt. Káin áldozatát nem azért utasította el a Mindenható, mert a föld gyümölcséből vitt áldozatot, hanem azért, mert nem az elsőt vitte. Káin földművelő volt, az önmagában nem lett volna baj, hogy a föld terméséből visz áldozatot. De nem az elsőt vitte, nem Istent tisztelte meg először.

Ábel az elsőt vitte. Isten pedig azt írja a törvényekben, hogy minden elsőszülött az állatok közül az enyém. Káin nem az elsőt adta, a zsengét, és ezzel nem tisztelte Istent. Innentől kezdve elindult lefelé az élete. Figyeljétek meg a keveredéseket Káin és Séth leszármazottai között, mi lett belőlük. Az egész tragédia onnan indult el, hogy a két mag összekeveredett, és nem tartották meg Isten rendjét. Az özönvízben csak Isten tudta ezt egy ítélettel „helyrehozni”.

Végigkövethetjük aztán a tisztán megmaradt magot, a tisztán megtartott magot Jesuáig. Ahogy Júda megkapta Jákob áldását. Ahogy Bálám megáldotta Izraelt, és azt mondta, hogy a királyi pálca támad Izraelből. Majd Dávidnak tett ígéretet Isten. Ha végignézzük ezeket a szakaszokat, akkor látszik, hogy megmaradt a tiszta mag, ami Istennek tetszett, mert ezekben az emberekben látta benne a hajlandóságot, az odaszánást. Aztán elérkezünk Máriáig, aki meg volt ígérve Ésaiásnál: „hogy szűz fog szülni”. Mária azért lett edény, mert ő volt a legalkalmasabb Izraelben. Ő tiszta volt belül, mert az Isten szentsége meg tudott benne maradni. Ha valakinek olyan imája van, mint Máriának volt Erzsébetnél, akkor végig lehet gondolni, hogy micsoda hűséggel, tisztasággal töltötte be azt, amiért, ha nem Isten keze által történt volna, akkor meg kellett volna kövezni.

Mindezekben látszik, hogy Isten mennyire óvja a magot. Óvja azt a magot is, amit nekünk ad, amit Jesua adott a szívünkbe. Nem véletlenül írja János azt, hogy ne szeressétek a világot. János nagyon jól látta azt, hogy mit jelent keveredni a világgal. Hogy megsötétül az ember szíve és még rosszabb állapotba kerül, mint eredetileg a megtérése előtt. Nem tudunk igazán hűen beszélni az Igéről, tanúbizonyságot tenni, ha nem őrizzük a magot, és a tiszta fejlődését bennünk. A sötétség mindjárt észreveszi a keveredést. Ha nem tudok kijönni, ha nem tudok megszentelődni, ha nem tudok igaz maggá válni…

Vegyétek a magvető példáját. Az egyik szem az útszélre esett, a sötétség elnyelte. Kész, kifújt. A másik sekély talajra esik, ki volt téve kísértéseknek. Ez is meghalt. A negyedik volt az, amelyik olyan földbe esett! Ez meg tudta teremni a gyümölcsöt. Ez a mag végig megy a Biblián.

Jesuáról azt írj az Ige:

„És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal.” (Jn. 1, 14)

Le kellett jönni Istennek, maggá kellett lenni. Gyönyörűen írja Jánosnál, hogy meg kell halni a gabonamagnak (Jn. 12, 24), el kell rohadnia a földben, az életét kell adnia ahhoz, hogy egy kalász kijöjjön, amin rengeteg tiszta mag van. Ebből a magból lesz a kalász, amiből lett az élet kenyere. Jánosnál is meg van írva, hogy én vagyok az életnek kenyere. Ha ebbe belemélyedünk, akkor az Úrvacsora szentsége is új fényben tűnik fel. ’Aki nem eszi az én testemet, nincs abban élet.’ Nincs állandóan kapcsolat az Úrral, mert kimarad, elmarad, nem olvassa az Igét. Azt mondja Jesua: szenteld meg őket, mert a Te Igéd igazság (Ján. 17, 17). Hogy akarunk megigazulni, ha nem olvassuk, és nem ismerjük az Igét?

Mit is mondott erről a magról Jesua? A jó fa jó gyümölcsöt terem, a romlott fa romlott gyümölcsöt terem. A romlott fa mindig romlott magot ad tovább. Akarhat az a fa szép lenni, de a mag romlott. Ez nem tud életet adni, csak romlott magot. De a jó fa igenis jó magot ad tovább, életet ad tovább.

„Prófétát támaszt néked az Úr, a te Istened te közüled, a te atyádfiai közül, olyat mint én: azt hallgassátok!” (V. Móz 18, 15)

Mózes, aki 3500 évvel előbb élt, mint Jesua. De már itt az asszony magjának, Jesuának a szellemi alázata megelevenedik. A zsidók is prófétának tartják Jézust. Ehhez a szellemi mag már ott volt benne. Már befészkelte magát.

Jesua 33 éves korában halt meg, és harminc éves korában kezdett el tanítani. Egy olyan emberként, aki érett és ereje teljében van. Se fiatal nem volt már, és tapasztalatlan, se öreg. A legérettebb korban szólt az emberekhez, hogy érett üzenet, mag hulljon minden ember szívébe, amikor prédikál.

Mik is a Szent Szellem tulajdonságai? Vezető, vigasztaló, tanító. Mit kaptunk vele? Megint egy hármas tulajdonság és védelem az Istentől. Egy olyan magot véd vele, ami által tud minket formálni és alakítani.

„Szellem az Isten, és az imádóknak szellemben és igazságban kell őt imádniuk.” (Jn. 4, 24)

Hogy tudjuk szellemben imádni Istent, ha fizikai testben vagyunk? Csak úgy, ha újjászületünk. Nikodémus nem véletlenül kérdezte azt, amit kérdezett, és Jézus nem véletlenül felelt neki. Ha belegondoltok abba, hogy ez a Föld arra teremtetett, hogy a világmindenséget megmentse. „Mert úgy szerette Isten e világot…” (Jn. 3, 16). Az Teremtő tisztában volt azzal, hogy ez a bűn terjed, és ez eljuthat nagyon messze a világűrbe, mert olyan rezonanciái vannak. Ha nézed a Földet, ez egy élő organizmus. Ha nem öntözöd, sivataggá válik. Minden él, ami körülöttünk van. Minden azért van, hogy megértsük Isten akaratát és megtartsuk tisztán azt a magot. Így megérthetjük, hogy semmiféle keverés, semmiféle szellemi keveredés nem jöhet be az életünkbe, mert megrontja a magot.

„Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.” (Jn. 8, 44)

A János levél felel erre:

„Aki a bűnt cselekszi az ördögből van; mert az ördög kezdettől fogva bűnben leledzik. Azért jelent meg az Istennek Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa.” (I. Jn. 3, 8 )

Ha bűnt cselekszem sorozatosan, ha engedem, hogy ezt a magot megrontsa a sötétség, akkor akár tetszik, akár nem, az ördög atyjától vagyok. Vagy bevallom, vagy mismásolok, vagy szépítek, de fehéren-feketén ez van leírva. Ha a tiszta magot nem tudom megőrizni a szívemben, akkor megromlok én is. Ha viszont megtartom a tiszta magot, és szentül,  „recept” szerint élek, akkor olyan magokat tudok szétszórni a világba az embereknek, amely életet hoz. És megújít sok-sok családot, embert. Adjon az Isten ebben nagyon nagy bölcsességet a számunkra.

És végül felolvasnám azt az Igét, ami az egész gondolatmenetet elindította bennem:

„Senki sem cselekszik bűnt, aki az Istentől született, mert benne marad annak magva; és nem cselekedhetik bűnt, mivelhogy Istentől született.” (I. Ján. 3, 9).

Imádság

Köszönjük Uram, hogy a Te terved nem emberi tervek. Dicsőítelek, és magasztallak azért a csodáért, amit Te elrendeltél, és meg is tettél a Te terveid szerint, hogy a Földet szellemi bölcsővé, az élő, és életet adó maggá teremtetted. Áldalak, és magasztallak Atyám azért, amit elterveztél, és megcselekedtél itt. Köszönjük Uram, hogy figyelmeztetsz arra, hogy tiszta magot tartsunk magunkban, és hogy ez teremjen Neked gyümölcsöt, életre vivőt, életre fakasztót. Hálát adok ezért Atyám, és köszönöm, hogy ily kegyes vagy hozzánk. A legféltettebb kincseket is kitárod előttünk Uram, hogy megismerhessük a Te hatalmadat, dicsőségedet, nagyságodat, és a Te végtelen irgalmadat, és kegyelmedet egyszülött Fiadban, Akit adtál értettünk, hogy életünk legyen a Benned való növekedés által. Jesua Messiás, Urunk, Jézus Krisztus nevében.